Európa parlament

Az úgy volt, hogy a KATHO kitalálta: egy szép áprilisi napon miért ne látogatnánk meg azt az intézményt, amely külföldi tanulmányainkat finanszírozza, és ösztöndíjunkat biztosította. Így esett hát, hogy csütörtökön az Európa Parlamentbe utaztunk.

Sok mesélnivaló nincs egyébként róla, kevésbé volt érdekes a vizit, mint ahogy vártuk. Megérkezéskor rögtön biztonsági ellenőrzés, fémdetektoros kapu, ami mint kiderült, semmire sem jó, tekintve hogy az övem tele volt fémmel, mégis gond nélkül bejuthattam. Először az aulában ácsorogtuk kicsit, ahol felsorakoztatták valamennyi tagállam zászlaját. Több se kell az unatkozó ERASMUS-os diáknak, kezdődhet a fotózkodás.

Én és a tricolor... *** With the Hungarian flag...

Azért persze ilyenkor az ember igyekszik legkedvesebb nemzettársainak is a kevében járni, úgyhogy én is magamhoz ragadtam a srága-zöld-piros lobogót is.

Litvánnak öltözve... :) *** Dressed for Lithuania :)

Utána egy unalmas előadás következett az egyik kisebb tanácsteremben, lényegében mindarról, amit minden ERASMUS-osnak tudnia kellene az Európai Unióról, mielőtt egyáltalán beteszi a lábát a vendégország felé tartó repülőgépre. Sok mindent megtudhattuk (átismételhettünk) tehát az EU történetéről, a bővítési ciklusokról, a három pillérről, és így tovább.

Tanácsozás közben... *** During the meeting

Innen néhány liftezésnyi távolságra egy másik szobába tereltek be minket, ahol egy szimpatikus cseh nő cseh akcentussal csevegett volna velünk az EU parlamentről, de inkább csak ő beszélt, mi meg hallgattunk. Megnyugvással vettük tudomásul a második fejtágítás végét, és a tényt, hogy megyünk végre a tanácsterembe. Íme az itt megalakult rögtönzött magyar koalíció:

A magyarok már a házban vannak *** Hungarians in the house

Itt el kell meséljek egy történetet, ami igencsak jól jellemzik a kis hazánkban élő értelmiség egy apró szeletének magatartását. A tanácsteremben a mellettünk lévő szekcióban kis magyar csoport verődött össze, alighanem szakértők, vállalatvezetők lehettek. A téma az energiapolitika volt, nem is akartunk közben zavarni, ám a találkozó végén Peti megszólította az egyik huszonéves hölgyet, hogy legalább egy pár szót váltson honfitársunkkal. A párbeszédet igyekszem szó szerint közölni.

PETI: Ne haragudj, egy pillanatra...

A hölgy értetlenül néz.

PETI: Ugye beszélsz magyarul?

NŐ: (gúnyosan:) Elég jól, mivel hogy ott élek.

PETI: Nem, csak olyan értetlenül néztél, azért kérdeztem. Honnan jöttetek?

NŐ: Budapestről.

PETI: A parlamentet jöttetek megnézni?

ÉN: Szerintem ez inkább valami szakmai program lehet.

NŐ: Az bizony.

És a hölgy köszönés nelkül balra el. Rég láttam már ekkora udvariatlanságot, el is határoztam a folyosón, hogy revansot veszek. Amint az említett hölgy közelébe keveredtem, hangosan és erőteljesen a következőket mondtam Vytasnak, persze angolul: "Szeretnék nemzetet cserélni. Litvánia befogad?" Vytas rögtön visszakérdezett: "De miért?" Én már csak erre vártam: "Mert néhányan az én nemzetemből udvariatlanok és bunkók" Hölgy arcán megdöbbenés, Gábor balra el. (Lilla egy perc múlva megjegyzi: olyan hangosan beszéltél... Nem véletlenül :P)

A kirándulás a tanácsterem megtekintése után véget ért. Az aulában még beszereztünk Lillával egy-egy magyar zászlót, így vonultunk vissza a buszhoz.

Magyar delegáció *** Hungarian delegation

Egy délelőtt erejéig megszálltuk hát az Európa Parlamentet. Szép volt, jó volt, elég volt. Búcsúzóul íme a rendíthetetlen bizonyíték a szeles belga időjárásra is:

A látogatás végén... *** The end of visit...