Hosszú készülődés után szombaton késő este végre elindultunk Budapestről a nagy és hőn szeretett Litvánia felé. Az úton akadt dolgunk kekeckedő lengyel rendőrrel, és megismerkedtünk a fehérorosz határral is. Végül mégis célba értünk, és már túl is estünk egy kezdeti csapatépítésen.
Szombat reggel felvonatoztam Zolihoz, majd az egész napos készülődést és pakolást követően este szép sorjában összeszedtük a csapat tagjait, hogy nekivágjunk végre a nagy litván kalandnak. Lillát és a másik Gábort még Pesten „gyűjtöttük be”, Petit no meg Lilla cuccait pedig Miskolcon. Az útvonal ugyanaz, mellesleg ugyanolyan hosszú is, mint legutóbb: Miskolc, Kassa, Rzesow, Bialystok felé.
Sztorik persze ezúttal is voltak. Lengyelországban kicsit túlléptük bérelt autónkkal a sebességhatárt (50 helyett 80), és a zsebre dolgozó rendőr már intett is le minket rögtön. Először 130 eurós bírságot akart kicsikarni belőlünk, amely, mint mondanom sem kell, gallyra vágta volna az egész hetet. Ekkor jött a mentő ötletem. Előkaptam a telefont, és eljátszottam a sürgősen intézkedő egyént, sűrű okéval fűszerezve.
Ezután közelebb sétáltam hozzájuk, elengedtem egy „Do you speak English”-t, a válasz annyi volt „Poooolish”. Rákérdeztem a németre, ugyanez a felelet. Így hát gyatra lengyel tudásomat igénybe véve elmagyaráztam kézzel lábbal, hogy diákok vagyunk, Litvániába tartunk, és van 20 eurónk, vagy bankkártyánk. Benyalta, eltette a 20 eurót, és mehettünk is tovább.
Egészen a fehérorosz határig. Bialystocknál elnéztünk ugyanis egy kereszteződést, így végül arra eszméltünk, hogy nagy beléptető kapuk tornyosulnak előttünk. Így aztán kanyar vissza, és most már tényleg irány Litvánia.
A határt átlépve én már otthon éreztem magam. Ha csak lehet, igyekeztem Litvánul beszélni, elég sok sikerrel. Benzinkúton például gond nélkül boldogultam, még számlát is sikerült szereznünk. Utána Kanuas-Klaipeda-Kintai.
Vytas a szokásos lelkesedéssel fogadott, Istenem, de hiányzott ez a lökött litván. Megismertük a többieket is, én persze főként a litvánokkal megint. Egy érdekes lány köztük: Ieva. Flörtök, kellemes percek, a szokásos. Ágyban hajnal egy körül.
Reggel kileckor azután ébresztő. Litván reggeli, juoda duona, finomságok, majd csapatépítés. Itt pedig a szokásos játékok: jegyezd meg a nevét, építs szerkezetet a tojásnak, hogy magasról leejtve se törjön össze, hasonlók. Végül pedig még egy rajzolós feladat. Szóval egyelőre bemelegítés.
Most épp az ebédre várunk. Délután látogatás a litván mocsárvidékre, gumicsizma, és egyéb kalandok. Ha az internet is úgy akarja, holnap erről is beszámolok majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése