Jónéhányan a fenti jelzővel illették a HANTAL koordinátorának, Johann Cottynnak azt a megmagyarázhatatlanul perverz ötletét, hogy összetereli az ERASMUS-os hallgatókat, és bemutatja nekik a helyi szeméttelepet. Mindenesetre, ha már mennünk kellett, megpróbáltuk poénra venni a délutánt. Hogy mennyire sikerült, arról a hamarosan feltöltésre kerülő képek tanúskodnak majd.
Mielőtt azonban magáról a nem mindennapi vizitről szót ejtenénk, érdemes egy rövid kitérőt tenni azzal kapcsolatban, hogy hogyan is van ez a szemétügy itt Belgiumban. Persze hogy szelektálják, az természetes, de a kérdés az, hogy miként... Színtévesztőknek kész kavalkád.
Először is van ugyanis a kék zsák. Ebbe a következő dolgokat tesszük:
1, fém - ez még egyszerű is, mert könnyű eldönteni.
2, tejes és narancslés dobozok
3, műanyag - flakonok, palackok.
Viszont... Nem tesszük a kék zsákba a műanyag szatyrot, műanyag vajas- és joghurtos poharakat, satöbbi. Ez úgynevezett 'regular garbage', vagyis a fehér zsákba kell beletenni szabályszerűleg. Ebbe megy ugyanis minden, ami sehová máshova nem sorolható.
Külön kell gyűjteni továbbá a papírt. Újságok, magazinok, fölösleges jegyzetek, mind ide kerülnek. Nem kerül viszont ide a szalvéta, papírzsebkendő, törlőpapír, és így tovább. Ez megint megy a fehér zsákba.
Szintén külön részben tartják az üveget. Sörös, boros, és a többi. Törött ablaküveg, égő viszont nem ide jön, hanem, gondolom már nem is kérdés: irány a fehér zsák.
Tömören ennyit tehát a szelektálásról. Aki elsőre mindent megértett, gratulálok neki. Mi persze már megszoktuk, de volt vele gond az elején bőven.
Ami a vállalatlátogatást illeti egyébként, először a szelektálórészbe mentünk. Ide kerül a szemét, itt válogatják tovább három részre a kék zsákok tartalmát, nagy futószalagon fut a szemét, kapkodni kell és figyelni minden másodpercben. Hogy mennyire nem egyszerű feladat mindez, azt rövid időre én is megtapasztalhattam, mert pár percre beálltam flakont válogatni.
Ezek után megnéztük, hová kerül a fém és a papír, majd elmondták, hogy az ásványvizes palackokból bizony nem mást, mint ruhát készítenek Írországban. Egy mellényhez 27 ásványvizes palackra van szükség. Ahjah...
Ezután ismét buszra pattantunk, és elmentünk a szeméttelepre is. Itt viszont már semmi meglepőt nem tapasztaltunk, a maradék szeméttel pont úgy bánnak, és pont ugyanolyan büdös Belgiumban is, mint odahaza. Ennek köszönhetően az egész csapat kellemes illatot árasztott a nap végén. Szerencsére azonban ezek közvetítésére az internet még képtelen napjainkban... :)
Mielőtt azonban magáról a nem mindennapi vizitről szót ejtenénk, érdemes egy rövid kitérőt tenni azzal kapcsolatban, hogy hogyan is van ez a szemétügy itt Belgiumban. Persze hogy szelektálják, az természetes, de a kérdés az, hogy miként... Színtévesztőknek kész kavalkád.
Először is van ugyanis a kék zsák. Ebbe a következő dolgokat tesszük:
1, fém - ez még egyszerű is, mert könnyű eldönteni.
2, tejes és narancslés dobozok
3, műanyag - flakonok, palackok.
Viszont... Nem tesszük a kék zsákba a műanyag szatyrot, műanyag vajas- és joghurtos poharakat, satöbbi. Ez úgynevezett 'regular garbage', vagyis a fehér zsákba kell beletenni szabályszerűleg. Ebbe megy ugyanis minden, ami sehová máshova nem sorolható.
Külön kell gyűjteni továbbá a papírt. Újságok, magazinok, fölösleges jegyzetek, mind ide kerülnek. Nem kerül viszont ide a szalvéta, papírzsebkendő, törlőpapír, és így tovább. Ez megint megy a fehér zsákba.
Szintén külön részben tartják az üveget. Sörös, boros, és a többi. Törött ablaküveg, égő viszont nem ide jön, hanem, gondolom már nem is kérdés: irány a fehér zsák.
Tömören ennyit tehát a szelektálásról. Aki elsőre mindent megértett, gratulálok neki. Mi persze már megszoktuk, de volt vele gond az elején bőven.
Ami a vállalatlátogatást illeti egyébként, először a szelektálórészbe mentünk. Ide kerül a szemét, itt válogatják tovább három részre a kék zsákok tartalmát, nagy futószalagon fut a szemét, kapkodni kell és figyelni minden másodpercben. Hogy mennyire nem egyszerű feladat mindez, azt rövid időre én is megtapasztalhattam, mert pár percre beálltam flakont válogatni.
Ezek után megnéztük, hová kerül a fém és a papír, majd elmondták, hogy az ásványvizes palackokból bizony nem mást, mint ruhát készítenek Írországban. Egy mellényhez 27 ásványvizes palackra van szükség. Ahjah...
Ezután ismét buszra pattantunk, és elmentünk a szeméttelepre is. Itt viszont már semmi meglepőt nem tapasztaltunk, a maradék szeméttel pont úgy bánnak, és pont ugyanolyan büdös Belgiumban is, mint odahaza. Ennek köszönhetően az egész csapat kellemes illatot árasztott a nap végén. Szerencsére azonban ezek közvetítésére az internet még képtelen napjainkban... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése