Itt elvileg egy hosszas értekezés lenne olvasható arról, hogy milyen nehéz is volt búcsút mondani Jurgának, hogy mekkora játéknak köszönhetően fagyasztottuk a lengyelek arcára a mosolyt tegnap mi, német drukkerek, és így tovább. Tekintve azonban, hogy kicsit csúszásban vagyok a készülődéssel, és hamarosan indulok Írországba, a dolog momentán nem aktuális.
Így hát csak annyit, hogy jók legyetek, szerdán jövök és mesélek. Addig is továbbra is ajánlom figyelmetekbe a blog olvasói körét az iwiwen.
Üdv mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése