Nos, hát az úgy volt, hogy szerda este egyszer csak megszakadt az internetkapcsolatunk. Mint a világhálótól immáron függő ERASMUS zombik, három napig kellett várjunk Jurgával arra, hogy végül Zoli, házi informatikusunk megoldja a dolgot. Közben volt holland vizsga, és sajnos búcsú sok jóbaráttól. Na de itt a legnagyobb hír: IWIW klub blogolvasóim számára.
Kezdem az előbbivel, mármint a vizsgával. Nézeteltérés kijutott itt is, ugyanis a tanár kissé nehezményezte, hogy ERASMUS-os csoport lévén mi ott segítjük egymást, ahol tudjuk. Ez esetben főként én a többieket. Vytas nem nagyon boldogult az egyik feladatlappal, és nem akartam, hogy emiatt bukjon a vizsgája. Így hát szépen lesúgtam neki a kérdéseket, litvánul mondva a helyes választ, amely többnyire egy szám volt, pl. 7 óra 44 perc, vagy első válaszlehetőség, stb.
A tanár persze kibukott, emelkedett hangnemben kiosztott, hogy túl messzire mentem, stb. Cserébe igyekezett megszivatni a szóbelin, szándékosan hadarta a kérdéseket, mire én azonnal lehiggasztottam, amikor kerek és helyes holland mondattal reagáltam: megkérhetem, hogy kicsit lassabban beszéljen. Erre aztán csak komor arcot vágott, huzogatta be a jó válaszokért járó strigulákat, stb.
Egyébként sosem szívleltük egymást, és ezt már évközben sem rejtettem véka alá, úgyhogy őszintén szólva örülök, hogy így alakult. A felháborodása jogos volt a legteljesebb mértékig ezúttal, normális esetben el is fogadom az ilyesmit. A mögöttünk hagyott hónapok tapasztalatai alapján azonban maradjuk inkább annyiban, hogy én rossz diák voltam, ő meg rossz tanár.
Közben persze voltak szomorú pillanatok is az elmúlt napokban. Csütörtökön hazautazott Rokas, és a finn lányoktól is búcsút kellett vegyünk. Üres így a város, hogy nincs egy sörözésre és filozofálgatásra mindig vevő litván, no meg egy bájos, szőke északi leányzó, aki mindig oly nagy kedvvel csatlakozott hozzánk. Sebaj, két hét, és Rokassal újra találkozom.
Végezetül pedig még egy hír, ha másért nem, hát kárpótlásul az elmúlt napok némaságáért. Megalakítottam az iwiw-en blogom olvasói körét. Várok ide minden olvasót nagy szeretettel, olyat is, akivel odahaza egyébként nap mint nap találkozom, és olyat is, aki (egyelőre) csak a blogon keresztül ismer. A tervek között szerepelnek blogtalálkozók, és egyéb különlegességek is, szóval kérlek benneteket, hogy regisztáljatok, mert az ezzel kapcsolatos híreket főként a klub üzenőfalán tudhatjátok majd meg.
S hogy mi szükség minderre, amikor egyébként is boldog-boldogtalan cég vagy vállalat ismerősnek jelölget minket a wiw-en? Nos, mindössze annyi, hogy így én is megismerhetem végre azokat az ismeretleneket is, akikkel nap mint nap megosztom hétköznapjaimat.
A tanár persze kibukott, emelkedett hangnemben kiosztott, hogy túl messzire mentem, stb. Cserébe igyekezett megszivatni a szóbelin, szándékosan hadarta a kérdéseket, mire én azonnal lehiggasztottam, amikor kerek és helyes holland mondattal reagáltam: megkérhetem, hogy kicsit lassabban beszéljen. Erre aztán csak komor arcot vágott, huzogatta be a jó válaszokért járó strigulákat, stb.
Egyébként sosem szívleltük egymást, és ezt már évközben sem rejtettem véka alá, úgyhogy őszintén szólva örülök, hogy így alakult. A felháborodása jogos volt a legteljesebb mértékig ezúttal, normális esetben el is fogadom az ilyesmit. A mögöttünk hagyott hónapok tapasztalatai alapján azonban maradjuk inkább annyiban, hogy én rossz diák voltam, ő meg rossz tanár.
Közben persze voltak szomorú pillanatok is az elmúlt napokban. Csütörtökön hazautazott Rokas, és a finn lányoktól is búcsút kellett vegyünk. Üres így a város, hogy nincs egy sörözésre és filozofálgatásra mindig vevő litván, no meg egy bájos, szőke északi leányzó, aki mindig oly nagy kedvvel csatlakozott hozzánk. Sebaj, két hét, és Rokassal újra találkozom.
Végezetül pedig még egy hír, ha másért nem, hát kárpótlásul az elmúlt napok némaságáért. Megalakítottam az iwiw-en blogom olvasói körét. Várok ide minden olvasót nagy szeretettel, olyat is, akivel odahaza egyébként nap mint nap találkozom, és olyat is, aki (egyelőre) csak a blogon keresztül ismer. A tervek között szerepelnek blogtalálkozók, és egyéb különlegességek is, szóval kérlek benneteket, hogy regisztáljatok, mert az ezzel kapcsolatos híreket főként a klub üzenőfalán tudhatjátok majd meg.
S hogy mi szükség minderre, amikor egyébként is boldog-boldogtalan cég vagy vállalat ismerősnek jelölget minket a wiw-en? Nos, mindössze annyi, hogy így én is megismerhetem végre azokat az ismeretleneket is, akikkel nap mint nap megosztom hétköznapjaimat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése