Hogy kicsit kitörjünk a projectkészítések és beadandó dolgozatok írsának bűvköréből, Vytas kitalálta: vasárnap estére barbecue partyt szervez. Az idő ugyan kissé hűvösnek bizonyult, az egész mégis remekül sikerült. A munka terhe alól ideiglenesen felszabadult ERASMUS diákok ökörködései, finom kaja, és végül egy újabb meghívás Litvániába a nyárra. Immár a harmadik.
Pedig a dolog eléggé gyatrán indult. Amikor a megbeszélt időpontra odeértünk Zolival, Vytas kitörő örömmel konstatálta érkezésünket, mivelhogy a dolgok nem állnak sehogy, és elkél a segítség. Kiderült, hogy amennyire litván barátunk lelkes a barbecue esték szervezésében, annyira gyakorlatlan azok lebonyolításában. Hát velünk se járt nagyon jól, és paradicsomszeletelést és salátakészítést vállaltam be, ennyivel tudtam hozzájárulni az ötlet sikeréhez.
Aztán, csodák csodájára megérkeztek a törökök, és Can nagy lelkesedéssel vágott neki a hús elkészítésének. Időközben a ház egyik belga lakója, Tine is csatlakozott, és lett tűz, meg grillrács, és ehhez hasonlók.
Közben sorra jöttek a vendégek, Rokas és már-már elmaradhatatlan finn társa, akinek nevét féltékeny otthoni barátja miatt már a blogban sem merem leírni, aztán megérkezett Costin az ikertestvérével, és Magda, meg még néhányan.
Az ökörködések persze most sem maradhattak el. A nap poénjaként Rokas meg én minden avatatlan diákkal megkóstoltattuk az otthonról hozott Erős Pistát, amelynek következtében kis nemzetközi csapatunk kóla- és sörfogyasztása drasztikus mértékben megugrott.
Utána még Rokassal hazakísértük a finn csajt, akinek a barátnője szintén ma este érkezett vissza Angliából. Beinvitáltak minket egy kávéra (szerződtetni kéne őket erre a célra, olyan finomat csináltak), közben a rádióban szóló jazzmuzsikára litvánul új szöveget írok, amelynek előadása a gyomorforgató röhögés krónikus állapotába sodorja a nyelvet megértőket.
Közben egyébként Rokas is meghívott minket Litvániába. Mármint engem, meg Balázst otthonról. Június 23-29 között üres lesz a lakásuk, a szülők elutaznak, mondta, ha van kedvünk és pénzünk, menjünk. Megbeszélem a dolgot Balázzsal, de nagyon jó volna, ha összejönne a dolog.
Végül hajnali egy körül érek haza. Jurgával csevegek még egy kicsit, elmeséli, hogy Alina megint veszekedett tegnap a barátjával, állítólag elég durván. Ő döntése, ő baja - teszem még hozzá, majd egy labanakt* és egy saldziu sapnu** kíséretében elbúcsúzom tőle is, és befészkelem magam az újra megszokott belga kis ágyamba.
* jó éjszakát
** szép álmokat
(A blog egyébként nyári ruhát kapott. Az új designról te is elmondhatod véleményedet a jobboldali szavazósávban.)
Pedig a dolog eléggé gyatrán indult. Amikor a megbeszélt időpontra odeértünk Zolival, Vytas kitörő örömmel konstatálta érkezésünket, mivelhogy a dolgok nem állnak sehogy, és elkél a segítség. Kiderült, hogy amennyire litván barátunk lelkes a barbecue esték szervezésében, annyira gyakorlatlan azok lebonyolításában. Hát velünk se járt nagyon jól, és paradicsomszeletelést és salátakészítést vállaltam be, ennyivel tudtam hozzájárulni az ötlet sikeréhez.
Aztán, csodák csodájára megérkeztek a törökök, és Can nagy lelkesedéssel vágott neki a hús elkészítésének. Időközben a ház egyik belga lakója, Tine is csatlakozott, és lett tűz, meg grillrács, és ehhez hasonlók.
Közben sorra jöttek a vendégek, Rokas és már-már elmaradhatatlan finn társa, akinek nevét féltékeny otthoni barátja miatt már a blogban sem merem leírni, aztán megérkezett Costin az ikertestvérével, és Magda, meg még néhányan.
Az ökörködések persze most sem maradhattak el. A nap poénjaként Rokas meg én minden avatatlan diákkal megkóstoltattuk az otthonról hozott Erős Pistát, amelynek következtében kis nemzetközi csapatunk kóla- és sörfogyasztása drasztikus mértékben megugrott.
Utána még Rokassal hazakísértük a finn csajt, akinek a barátnője szintén ma este érkezett vissza Angliából. Beinvitáltak minket egy kávéra (szerződtetni kéne őket erre a célra, olyan finomat csináltak), közben a rádióban szóló jazzmuzsikára litvánul új szöveget írok, amelynek előadása a gyomorforgató röhögés krónikus állapotába sodorja a nyelvet megértőket.
Közben egyébként Rokas is meghívott minket Litvániába. Mármint engem, meg Balázst otthonról. Június 23-29 között üres lesz a lakásuk, a szülők elutaznak, mondta, ha van kedvünk és pénzünk, menjünk. Megbeszélem a dolgot Balázzsal, de nagyon jó volna, ha összejönne a dolog.
Végül hajnali egy körül érek haza. Jurgával csevegek még egy kicsit, elmeséli, hogy Alina megint veszekedett tegnap a barátjával, állítólag elég durván. Ő döntése, ő baja - teszem még hozzá, majd egy labanakt* és egy saldziu sapnu** kíséretében elbúcsúzom tőle is, és befészkelem magam az újra megszokott belga kis ágyamba.
* jó éjszakát
** szép álmokat
(A blog egyébként nyári ruhát kapott. Az új designról te is elmondhatod véleményedet a jobboldali szavazósávban.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése