Szabadnap

Bár már május első napjára is munkát terveztem, mégiscsak szabadnap lett belőle. Rengeteg netezés, szoba- és háztakarítás Jurgával, este pedig kis rögtönzött party Rokasnál. Litván-finn-magyar összeröffenés.

Lényeg a lényeg, ma nem haladtam előre semmit a tennivalókkal. Na jó, ez azért így nem igaz, hiszen hosszas vacakolás után elkészültem a hétfői "My London" prezentáció designjával. Ez az első olyan diavetítés, amelyet a 2007 es programmal tervezek, és azt kell mondjam, a lehetőségek tárháza végtelen. Csak némi kreativitás szükségeltetik, no meg persze ismerni kell hozzá a Powerpointot, és akkor minden megvalósítható. Bizonyítékként álljon itt az előbb említett előadás nyitódiája:

Ami az elkövetkezendő napokat illeti egyébként, igencsak mozgalmasak lesznek, azt hiszem. A tennivalók listája végtelen, az idő pedig szűkös. Ebből is jöjjön egy kis ízelítő akkor:

Május 2., péntek:

• Business Project - Teamworking (feldolgozás, dolgozat, prezentáció)

Május 3., szombat:

• Business Project - The innovative individual (feldolgozás, dolgozat, prezentáció)

Május 4., vasárnap:

• My London - prezentáció elkészítése

• A mezőberényi zsidóság munkahelyteremtése a 19-20. században - prezentáció elkészítése

Ez tehát a következő napok tennivalójának listája. Miután összeállítottam egy hasonlót az egész hónapra, rögtön meg is pihentem. A net előtt lötyögtem, olvasgattam, majd Jurga kezdeményezésére kitakarítottuk a házrészt.

Rémes, hogy ezek a románok a mi blokkunkban mennyire tojnak a tisztaságra egyébként. De nem csak ezügyben, hanem úgy általában mindenben elég nehéz velük. Bizony visszasírom a csajokat az első félévből, őket imádtam, jól kijöttünk mindig, de ezekkel a fővárosi románokkal egyszerűen nem tudok mit kezdeni. Azért Alexandra és Olivia kivételek, de a többi...

Lényeg a lényeg, a konyha, lépcső, WC ragyog, szemetet levittem, talán két napig most örülhetünk, hogy rend van és tisztaság. Utána megint a net, a londoni prezentációhoz olvasgatok , persze belesüppedek a témába, mint mindig. Így volt a leváltárazással is a szakdolgozatomhoz, rengeteg olyan anyagot elolvastam, aminek köze sem volt a témához, csupán érdekelt. Emlékszem például egy iratra, amely fasor telepítését javasolta Mezőberényben Sissi királynő emlékére a századforduló táján. Hogy hogy jött ez a mezőberényi zsidóság polgári fejlődésben játszott szerepéhez, azt nem tudom...

Most persze megint ugyanez: London kapcsán eljutottam odáig, hogy a brit földalatti tábláinak betűtípusát Edward Johnston tervezte 1916-ban. És ott ragadok, és olvasom, és akkor megint jön a felismerés, hogy hiába tanulok én pénzügyet és számvitelt, nem ez az én világom. A kutatás, társadalmi folyamatok, történelem az én igazi terepem és érdeklődési köröm, leginkább tehetséges pedig alighanem az írásban meg az idegen nyelvekben vagyok.

Mégse hasznosítom, tele vagyok ötletekkel, de a kitartás, fegyelem, és a rendszerközpontú gondolkodás még hiányzik, hogy bármi komolyabbat, hosszabbat, értékeset írjak. Pedig minél előbb meg kell tanulni ezt is, mert elvesztegetni azt az előnyt vagy tehetséget, ami megadatott az embernek, főbenjáró bűn és évszázados ökörség persze.

Na de vissza a csütörtöki naphoz. Este Rokas invitálására meglátogattam, és rögtönzött kis partit csaptunk. Jöttek a finnek: egy csaj egy srác, aztán Ausra, meg én. Sörözgetés, finn vodka, nagy röhögések, ahogy a holland nyelvű filmet gesztusok és arckifejezések alapján újraszinkronizálom. Elcsípjuk a híradót is: Bayern - Zenit 0:4. Never mind...

Hajnali fél kettőkor végül haza. Az alattam lévő szobában buli: románok, törökök, két lengyel. Senkire nincsenek tekintettel, bömböltetik a zenét, üvöltöznek, részegek, satöbbi. Kettőig tűröm, elvégre ERASMUS, utána lemegyek, csendesebb dorbézolásra biztatom őket, visszajövök, és hallgatom fél négyig tovább ugyanazt, ugyanolyan hangerővel, vagy még hangosabban.

Hamarosan feladom az alvásra irányuló törekvéseimet én is, és Karinthy Naplóját olvasgatom. Épp 1972-ben járok, az amerikai látogatás hónapjaiban.

Amerika, hm... Egyre inkább vágyom arrafelé most.