Méghozzá minden értelemben. Ezekben a percekben fejeztem ugyanis be azt a két prezentációt, ami közel két óra múlva már elő kell adjak. Mindez, és persze a mögöttem hagyott napok együttesen igencsak lefárasztottak, kimerítettek.
A csütörtök nem hozott különösebb meglepetést. Reggel munkába indultam, amit fura módon most kezdek egyre inkább élvezni. Ha minden jól megy, azt hiszem, jövő hét végére befejezhetem a site fordítását, és utána jöhet az egész harmonizálása, javítása, tesztelése. A bolgár ERASMUS-os lánynak, aki két hete készült el az oldallal, felajánlottak egy HELPDESK-es állást, ha elégedettek lesznek velem, valószínű én is valami ilyesmire számíthatok. Akkor leszek majd nehéz helyzetben...
Munka után rohanás haza, illetve nem is haza, hanem be rögtön a suliba. Elkerülendő egy újabb - mellesleg jogos - kiselőadást a time managementről, a holland tanárnál azzal mentettem ki magam az óra alól, hogy barátaimat kell felvegyem az állomáson. Így fél hétkor már itthon, vacsora, kis alvás.
Kilenckor aztán nekiestem a munkának, és megint a szokásos. A szűkös határidő miatt magas fordulatszámmal pörög az agyam, a kezem alól kikerülő előadások gyorsan elkészülnek, és jó minőségűek. Éjfél körül álltam le, és a második prezentáció befejezését reggelre hagyom. Vagyis mostanra...
De most már kész, és három-négy óra múlva kicsit felszabadulhatok. Még egyszer pedig nem fogom hagyni, hogy ennyire elcsússzak a tennivalóimmal. Túl sok a tennivaló, egyszerűen nem fér bele...
No, délelőtt szorítsatok. :)
A csütörtök nem hozott különösebb meglepetést. Reggel munkába indultam, amit fura módon most kezdek egyre inkább élvezni. Ha minden jól megy, azt hiszem, jövő hét végére befejezhetem a site fordítását, és utána jöhet az egész harmonizálása, javítása, tesztelése. A bolgár ERASMUS-os lánynak, aki két hete készült el az oldallal, felajánlottak egy HELPDESK-es állást, ha elégedettek lesznek velem, valószínű én is valami ilyesmire számíthatok. Akkor leszek majd nehéz helyzetben...
Munka után rohanás haza, illetve nem is haza, hanem be rögtön a suliba. Elkerülendő egy újabb - mellesleg jogos - kiselőadást a time managementről, a holland tanárnál azzal mentettem ki magam az óra alól, hogy barátaimat kell felvegyem az állomáson. Így fél hétkor már itthon, vacsora, kis alvás.
Kilenckor aztán nekiestem a munkának, és megint a szokásos. A szűkös határidő miatt magas fordulatszámmal pörög az agyam, a kezem alól kikerülő előadások gyorsan elkészülnek, és jó minőségűek. Éjfél körül álltam le, és a második prezentáció befejezését reggelre hagyom. Vagyis mostanra...
De most már kész, és három-négy óra múlva kicsit felszabadulhatok. Még egyszer pedig nem fogom hagyni, hogy ennyire elcsússzak a tennivalóimmal. Túl sok a tennivaló, egyszerűen nem fér bele...
No, délelőtt szorítsatok. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése