Korábban már említettem, hogy június folyamán szeretnénk egy, vagy esetleg két napra átugrani Írországba. Azóta rendszeresen nézegettem is a jegyárakat, amelyek általában 20-150 euró között mozognak a Ryanairnél. Tegnap azonban ennél kissé olcsóbban foglaltunk jegyet.
Ennek oka ugyanis, hogy a Ryanair rendszeresen tart promóciókat, amelyek lényege, hogy gyakorlatilag ingyen kínál jegyeket egyes járataira. Így esett meg, hogy délután az aktuális árakat böngészve arra a felfedezésre jutottam, hogy június 10-11-én a repülőjegyek ára oda-vissza, reptéri adókkal és illetékekkel együtt 0.02 euró, vagyis kemény 5 ungarische forint.
Gyorsan rácsörögtem Zolira, és alig egy óra múlva máris megvolt a foglalásunk öt személyre, kemény 25 forintért. Úgyhogy utazunk Dublinba, méghozzá potom pénzért. A terv egyébként egyszerű. Érkezés kora reggel, be a városba, egész nap városnézés, séta, stb., este kilenc körül vissza a reptérre, mert 11-kor egyébként is az összes pub és szórakozóhely bezár, majd a reptérről másnap a reggeli járattal vissza. Mindez, még mindig hihetetlenül hangzik, tudom: 5 forintért...
Azért más is történt még csütörtökön. Délelőtt látogatást tettünk Mr. Peene egykori cégénél, a Bekaertnál, ami acélkábeleket gyárt. Első hallásra nevetnie kell az embernek, hiszen hogy lehet ilyen termék eladásából profitot csinálni, merül fel a kérdés. Nos, a válasz egyszerű: ezek a kábelek mindenütt ott vannak hétköznapjainkban: a kocsik kerekeiben, jegyzetfüzetünk spiráljában, a konyhai szűrőben, a lányok melltartójában, és még órákig sorolhatnám. El se tudtam képzelni korábban, úgyhogy számomra a vizit mindenképpen megdöbbentő és felejthetetlen marad.
Délután aztán jött a vizsga, Production Aspects, kellemes 45 perces csevegés Guido Peenevel, sajnos az utolsók egyike, mielőtt hazamegyek. Akárhogy is, egy életre szívembe zártam ezt a konok, de mindig jó kedéjű, hithű katolikus flamandot. Mivel németül is kitűnően beszél, felmerült bennem az ötlet, hogy jó lenne elcsábítani az otthoni kéttannyelvű gimnáziumba egy hétre, hogy tartson előadásokat ázsiai tapasztalatairól, kulturális különbségekről, és így tovább. Ha beledöglök is összehozom valahogy...
...ezt ugyanis mindenkinek látni, hallani kell.
Ennek oka ugyanis, hogy a Ryanair rendszeresen tart promóciókat, amelyek lényege, hogy gyakorlatilag ingyen kínál jegyeket egyes járataira. Így esett meg, hogy délután az aktuális árakat böngészve arra a felfedezésre jutottam, hogy június 10-11-én a repülőjegyek ára oda-vissza, reptéri adókkal és illetékekkel együtt 0.02 euró, vagyis kemény 5 ungarische forint.
Gyorsan rácsörögtem Zolira, és alig egy óra múlva máris megvolt a foglalásunk öt személyre, kemény 25 forintért. Úgyhogy utazunk Dublinba, méghozzá potom pénzért. A terv egyébként egyszerű. Érkezés kora reggel, be a városba, egész nap városnézés, séta, stb., este kilenc körül vissza a reptérre, mert 11-kor egyébként is az összes pub és szórakozóhely bezár, majd a reptérről másnap a reggeli járattal vissza. Mindez, még mindig hihetetlenül hangzik, tudom: 5 forintért...
Azért más is történt még csütörtökön. Délelőtt látogatást tettünk Mr. Peene egykori cégénél, a Bekaertnál, ami acélkábeleket gyárt. Első hallásra nevetnie kell az embernek, hiszen hogy lehet ilyen termék eladásából profitot csinálni, merül fel a kérdés. Nos, a válasz egyszerű: ezek a kábelek mindenütt ott vannak hétköznapjainkban: a kocsik kerekeiben, jegyzetfüzetünk spiráljában, a konyhai szűrőben, a lányok melltartójában, és még órákig sorolhatnám. El se tudtam képzelni korábban, úgyhogy számomra a vizit mindenképpen megdöbbentő és felejthetetlen marad.
Délután aztán jött a vizsga, Production Aspects, kellemes 45 perces csevegés Guido Peenevel, sajnos az utolsók egyike, mielőtt hazamegyek. Akárhogy is, egy életre szívembe zártam ezt a konok, de mindig jó kedéjű, hithű katolikus flamandot. Mivel németül is kitűnően beszél, felmerült bennem az ötlet, hogy jó lenne elcsábítani az otthoni kéttannyelvű gimnáziumba egy hétre, hogy tartson előadásokat ázsiai tapasztalatairól, kulturális különbségekről, és így tovább. Ha beledöglök is összehozom valahogy...
...ezt ugyanis mindenkinek látni, hallani kell.
3 megjegyzés:
A Ryanair egy genya légitársaság. Elvileg mi is velük mentünk volna, de kiderült, hogy pl. nincsen menetidő, tehát annyit késnek, amennyit akarnak. Elég gáz... Vagy amikor nincsen elég ember egy járat elindításához, akkor egyszerűen nem indul.
Majd meglátjuk... egy próbát megér...
Elég ember biztos lesz, tekintve hogy a fél ERASMUS csoport repül lassan :D
Egy kalappal :) Mi a nemzeti ír légitársasággal repülünk majd az Air Lingussal. Zöld-fehér és lóherés :)
Megjegyzés küldése