2008. május 7., szerda

Egy hosszú nap

Az utolsó pillanatban megoldódtak az autóproblémáink, az előadás lassan összeáll, és aztán már csak nyomtatás, csomagolás van hátra, és indulhat a nagy magyar-litván kaland Magyarországra. Azért mozgalmas napnak nézünk elébe, íme a bizonyíték, hogy mennyire.

Most, amikor ezeket a sorokat írom, reggel 6.07 perc van. Miután végzek a hírekre és mindennapi eseményekre éhes blogközönség igényeinek kielégítésével, egy rövid zuhanyt veszek, és megreggelizem. Ezt követően kiszaladok az állomásra, és beszerzek egy GO-PASS jegyet. Remélem lehet VISA ELECTRON-nal fizetni, egyébiránt ugyanis ki kell vegyek pénzt a forintszámlámról, amelynek költségei azért nem fapadosak.

Lényeg a lényeg, ha mindez megvan, irány haza ismét. Délelőtt van másfél órám, hogy összerakjam a powerpoint prezentációt a holnapi előadásomhoz, de a design már kész, akárcsak az előadás menete, így remélhetőleg könnyen és gyorsan fog menni. (Ha nem, még mindig dolgozhatom rajta a gépen, az úgy is olyan trendi ugyebár :S )

Utána irány a főiskola, az előadásjegyzetek nyomtatása, amelyek oldalaink ezúttal is feltüntettem minden nagyobb egység előtt a "beszélj lassabban" feliratot. Egyszer csak megtanulom már.

Ugyancsak ki kell nyomtatom a vonatmenetrendet, tekintve hogy két átszállásunk lesz, így jobb ha megvan papíron is, biztos ami biztos. Végezetül még a repülőjegy foglalást is átküldöm majd a printerre.

Ha az égiek is úgy akarják, mindezzel 10 köröl végzek, és kezdődhet a csomagolás. Alaposan át kell gondolni, hogy mi az, amire már nem lesz itt szükségem, és amit haza kellene vinni. Két órám lesz rá körülbelül, szóval azt hiszem, bele fogok férni az időbe.

Rokas délben érkezik hozzánk, még egy utolsó nagy ellenőrzés, az ő csomagjainak egy részét áttesszük majd az én bőröndömbe, mert spórolás címén ő nem hoz magával nagy poggyászt. 12.15 körül irány gyalog a vasútállomás, majd onnan kétszer vonatot cserélve, és egyszer buszra szállva Brüsszel Charleroi.

A gép 17.20-kor indul, és 19.10 körül landolunk Ferihegyen. Ha minden jól meg, fél nyolc körül már kinn is vagyunk, ahol vár ránk két régi haver a gimnáziumból, Bálint és Szugyi, az ég áldja meg őket, hogy kisegítettek hazaszállítás ügyében.

A nap végén aztán, csaknem 2000 km-t utazva, fél tíz körül érkezünk majd haza. A tervek szerint finom, magyar, sonkás-kolbászos vacsora vár minket, engem pedig a fél év után újra betörésre, megszokásra váró ágy.

Csütörtökön aztán tovább folytatódik majd a hajtás.

Nincsenek megjegyzések: