Mozgalmasak a napok itt mifelénk. Ma délelőtt és délután órák, este utazás Brüsszel közelébe: látogatás a De Standard és a Het Niewsblad szerkesztőségében. Mindenközben ezernyi más gondolat, egy kis viharerejű széllel megfűszerezve. Na de kezdjük az elején, kedves barátaim...
Reggel, közvetlenül ébredés után rögtön kiült az arcomra a lelkesedés. Ki ne örvendene két prezentációnak, egy beadandó dolgozatnak és egy pénzügy tesztnek 12 óra alatt? Kezeket fel, aki szeretne sok ilyen keddet az életében. Magasabbra. No, hm.. Hát senki.
Pedig 8.30-tól nekünk nem volt menekvés. Először következett az utolsó Total Quality Management óra, mely remek lehetőséget teremtett, hogy itt most bemutassam az otthoni és itteni oktatási módszer közötti parittyadobásnyi különbséget.
Az otthoni főiskolán talán három évvel ezelőtt vettük ezt a tárgyat, főként elméletet persze. Rengeteg dolgot kellett bemagolnunk az ISO-ról és a HACCP-ről, meg hasonlók, az egész gyakorlati haszna lényegében egyenlő volt a nullával, alig emlékszem valamire.
Ellenben itt: a stratégia, a vezetés fontosságáról, a vásárlók szükségleteinek kielégítéséről és a veszteségek csökkentéséről beszéltünk. Készítenünk kellett egy SOP-t (Standard Operation Process), amely lépésről lépésre meghatározza egy potenciális ügyféllel való ártárgyalás szervezését, előkészítését és lebonyolítását. Mindezt természetesen csapatmunkában.
Ezután a sikeres vállalatok modelljével foglalkoztunk, illetve azzal, hogy milyen módszerekkel oldhatjuk meg a leendő cégünknél felmerülő problémákat. Ezt illusztrálandó, végigkísértünk egy költségcsökkentés folyamatát az acélhuzalgyártásban. ISO, HACCP csak említés szintjén, nem fontos, benne van a könyvekben, ezt onnan is meg lehet tanulni. Tetszenek már kapisgálni a különbséget?
Az óra után rögtön a 't Forumba mentem, hogy tanuljak egy kicsit pénzügyre. Egyre jobban szeretem az órákat egyébként ezzel a magyar tanárral, bár a többiek panaszkodnak, hogy nehéz, nem értik. A teszt elég jól sikerült, úgy érzem, a prezentációnk a litván pénzek történetéről, hát egy átlagosra azt is sikerült kihozni.
Közben egész nap ezt az áldott jó Matthiew-t hajkurásztam, hogy ugyan adjon már nekem egy jegyet az esti nyomda- és szerkesztőséglátogatásra. Végül valamelyik tanárét megörököltem, és mehettem én is.
Az úticél a Corelio médiacsoport székhelye, nem messze Brüsszeltől. Számtalan újság, köztünk a Het Nieuwsblad és a De Standard is itt készül. A szerkesztőség mérete megdöbbentő, akárcsak a számok: összesen 700 újságíró és tudósító dolgozik azon, hogy a lap minél sikeresebb legyen. Fél tizenegyig bejártuk a szerkesztőséget, majd amikor elindult a nyomtatás, testközelből is megnézhettük, hogyan készül a lap. Búcsúzóul, úgy éjfél tájban még a kezünkbe nyomtak egy-egy példányt az aznapi újságból ; alighanem ezúttal mi voltun az elsők, akik olvashattuk.
Vagyis inkább csak olvashattuk volna, ha csak egy fikarcnyival is többet tudunk hollandul a jól ismert alstublieft*-nél....
* alstublieft = kérem, szívesen
Reggel, közvetlenül ébredés után rögtön kiült az arcomra a lelkesedés. Ki ne örvendene két prezentációnak, egy beadandó dolgozatnak és egy pénzügy tesztnek 12 óra alatt? Kezeket fel, aki szeretne sok ilyen keddet az életében. Magasabbra. No, hm.. Hát senki.
Pedig 8.30-tól nekünk nem volt menekvés. Először következett az utolsó Total Quality Management óra, mely remek lehetőséget teremtett, hogy itt most bemutassam az otthoni és itteni oktatási módszer közötti parittyadobásnyi különbséget.
Az otthoni főiskolán talán három évvel ezelőtt vettük ezt a tárgyat, főként elméletet persze. Rengeteg dolgot kellett bemagolnunk az ISO-ról és a HACCP-ről, meg hasonlók, az egész gyakorlati haszna lényegében egyenlő volt a nullával, alig emlékszem valamire.
Ellenben itt: a stratégia, a vezetés fontosságáról, a vásárlók szükségleteinek kielégítéséről és a veszteségek csökkentéséről beszéltünk. Készítenünk kellett egy SOP-t (Standard Operation Process), amely lépésről lépésre meghatározza egy potenciális ügyféllel való ártárgyalás szervezését, előkészítését és lebonyolítását. Mindezt természetesen csapatmunkában.
Ezután a sikeres vállalatok modelljével foglalkoztunk, illetve azzal, hogy milyen módszerekkel oldhatjuk meg a leendő cégünknél felmerülő problémákat. Ezt illusztrálandó, végigkísértünk egy költségcsökkentés folyamatát az acélhuzalgyártásban. ISO, HACCP csak említés szintjén, nem fontos, benne van a könyvekben, ezt onnan is meg lehet tanulni. Tetszenek már kapisgálni a különbséget?
Az óra után rögtön a 't Forumba mentem, hogy tanuljak egy kicsit pénzügyre. Egyre jobban szeretem az órákat egyébként ezzel a magyar tanárral, bár a többiek panaszkodnak, hogy nehéz, nem értik. A teszt elég jól sikerült, úgy érzem, a prezentációnk a litván pénzek történetéről, hát egy átlagosra azt is sikerült kihozni.
Közben egész nap ezt az áldott jó Matthiew-t hajkurásztam, hogy ugyan adjon már nekem egy jegyet az esti nyomda- és szerkesztőséglátogatásra. Végül valamelyik tanárét megörököltem, és mehettem én is.
Az úticél a Corelio médiacsoport székhelye, nem messze Brüsszeltől. Számtalan újság, köztünk a Het Nieuwsblad és a De Standard is itt készül. A szerkesztőség mérete megdöbbentő, akárcsak a számok: összesen 700 újságíró és tudósító dolgozik azon, hogy a lap minél sikeresebb legyen. Fél tizenegyig bejártuk a szerkesztőséget, majd amikor elindult a nyomtatás, testközelből is megnézhettük, hogyan készül a lap. Búcsúzóul, úgy éjfél tájban még a kezünkbe nyomtak egy-egy példányt az aznapi újságból ; alighanem ezúttal mi voltun az elsők, akik olvashattuk.
Vagyis inkább csak olvashattuk volna, ha csak egy fikarcnyival is többet tudunk hollandul a jól ismert alstublieft*-nél....
* alstublieft = kérem, szívesen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése